Magyar név – Napozás okozta dermatitis
Orvosi név – Fotodermatosisok
BNO kód – L55
A bőr leégését a rövid ideig tartó, túlzott mennyiségű ultraibolyafény sugárzás okozza. A bőr leégéséhez szükséges napsugárzás mennyisége egyénenként változó a bőr pigment-anyag tartalmának és a melanin termelés fokozásának képességétől függően.
A napsugárzás miatt létrejött leégés fájdalmas, kivörösödött bőrt hoz létre. A súlyos égés duzzanattal és hólyagosodással jár. A tünetek a napsugárzást követő 1 órán belül megjelennek, és jellegzetesen 1 nap után érik el a tetőfokukat. Egyes, súlyosan leégett betegeken láz, hidegrázás, gyengeség jelentkezhet, ritka esetben sokkos állapot is kialakulhat, nagyon alacsony vérnyomással, ájulással, igen súlyos gyengeséggel. A fehér bőrű embereken a leégést követő néhány nap múlva a megégett terület hámlani kezd, melyet általában viszketés kísér. A hámló területek több héten át még fokozottan érzékenyek az ismételt leégésre. Mindazoknak, akiknek fiatal korukban súlyos leégésük volt, függetlenül attól, hogy ekkor csak rövid ideig tartó behatás történt, a későbbi években nagyobb a bőrrák kialakulásának a kockázata.
Megelőzés
A leégés megelőzésének legjobb – és legnyilvánvalóbb – módja az erős, közvetlen napsugárzás kerülése. Ha a napsugárzás elkerülhetetlen, akkor legalább amint bizsergő érzés vagy a bőrpír első jelei jelentkeznek, gyorsan árnyékba kell húzódni. A ruházat illetve a hagyományos ablaküveg nagyrészt megvéd a káros sugárzás ellen. A víz nem szűri jól ki a sugarakat: UVA és UVB sugarak a tiszta vízben 30 cm mélységig is lehatolhatnak. A felhőzet és a pára sem hatásos szűrő; felhős, párás időben is le lehet égni. A hó, a víztükör és a homok visszaveri a napsugarakat, ezzel fokozza a bőrt érő UV sugárzás mennyiségét. Az emberek a magasabban fekvő területeken is sokkal gyorsabban égnek le, mert ott a vékonyabb levegőréteg kevésbé akadályozza meg az égető UV sugarakat abban, hogy elérjék a bőrfelszínt.
Mielőtt erős, direkt fényhatás érné a bőrt, fényvédővel be kell kenni azt, vagyis olyan kémiai anyagot tartalmazó kenőccsel vagy krémmel, mely az UV sugarakat kiszűri, s ezáltal megóvja a bőrt. A legtöbb fényvédő csak az UVB sugarak ellen hatásos, bár az újabbak már némiképp hatásosak az UVA szűrésében is.
A fényszűrők olyan anyagokat – például para-amino-benzoesavat (PABA), benzofenont – tartalmaznak, melyek elnyelik az UV fényt. Mivel a PABA a felkenését követően nem azonnal kötődik erőteljesen a bőrhöz, a napra vagy vízbe menetel előtt 30-45 percet kell várni. Van olyan, akinél a PABA bőrirritációt vagy allergiás reakciót okoz. Több fényszűrő tartalmaz PABA-t és benzofenont egyaránt, illetve más kémiai anyagokat; ezek a kombinációk az UV fény szélesebb tartományában biztosítanak védelmet. A legtöbb fényvédő tájékoztatója azt állítja, hogy vízhatlan vagy vízálló, mégis úszás vagy izzadás esetén a legtöbbjükkel gyakrabban kell a bőrt bekenni.
Más készítmények – fényvédők – UV fény számára fizikai gátat képező cink-oxidot vagy titanium dioxidot tartalmaznak; ezek a sűrű, fehér kenőcsök, majdnem teljes mértékben elzárják a bőrt a nap sugaraitól; ezek kicsi, érzékeny területeken – mint például az orron vagy az ajkakon – használhatóak. Van olyan kozmetikum is, mely szintén ezen két anyag valamelyikét tartalmazza.
Az USA-ban a fényvédő készítményeket, napfényvédő faktorszámuk (FF, angolul SPF) alapján osztályozzák; minél magasabb az FF szám, annál erősebb a fényvédelem. A 0 és 12 közötti faktorszámúak minimális, a 13-29 faktor közöttiek mérsékelt, a 30 felettiek maximális védelmet biztosítanak.
Kezelés
Hidegvizes borogatás és a bőrt esetleg irritáló, vagy allergiás reakciót okozó helyi érzéstelenítők és illatanyagok nélküli testápolók megnyugtathatják a sérült, forró bőrterületeket. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők mérséklik a fájdalmat és a gyulladást. Kortikoszteroid tabletták szintén csökkentik a gyulladást, de ezek csak nagyon súlyos égés esetén használatosak. Speciális, antibiotikumos, égésre alkalmazható krémre csak súlyos hólyagosodás esetén van szükség. A legtöbb hólyag, melyet a leégés okozott, magától felszakad, nem érdemes ezeket felszakítani és leszívni, csak ha 3-4 nap után még mindig sértetlenek. A leégett bőr ritkán fertőződik el, ha viszont ez bekövetkezik, akkor a gyógyulás elhúzódhat. Az orvos meg tudja állapítani a fertőzés súlyosságát, és ha kell, antibiotikumot ír fel.
A leégett bőr néhány nap alatt magától is gyógyulni kezd, de a teljes gyógyulás hetekig eltarthat. A lehámlását követően a friss hám vékony, és kezdetben nagyon érzékeny a napfénnyel szemben, így még jó pár héten át óvni kell a napsugárzástól.
Kapcsolodó téma:
Actinicus keratosis: rákot megelőző állapotú bőrnövedékek
Az actinicus keratosis (keratosis Solaris) hos szú időn át tartó napsugárzás hatására kialakult rákmegelőző állapot. Pikkelyes, hámló, nem gyógyuló bőrelváltozás formájában jelenik meg; besötétedett vagy szürke színű, és kemény tapintatú lehet. A környező bőr gyakran elvékonyodottnak tűnik.
Rendszerint folyékony nitrogénnel lehet a bőrfelszínről lefagyasztani; abban az esetben azonban, ha túl sok növedék található az egyén bőrén, fluorouracilt tartalmazó folyadékot vagy krémet lehet alkalmazni. A kezelés alatt a bőr gyakran átmenetileg rosszabbul néz ki, mivel a fluorouracil, a keratosison és a környező, nap által károsított területen bőrpírt, hámlást és égést idéz elő.
Egészséges-e a barnaság?
Egy szóval megfogalmazva a választ: nem. Bár a barnaságot gyakran a jó egészség és az aktív, sportos élet jelképének tekintik, az öncélú lebarnulásnak nincs az egészségre jótékony hatása, sőt tulajdonképpen veszélyes rá. Bármilyen UVA vagy UVB sugármennyiség befolyásolhatja, vagy károsíthatja a bőrt. Hosszú időn át tartó természetes napsugárzás bőrkárosító hatású, és a bőrrák kialakulásának kockázatát növeli. A szoláriumok mesterséges napfénye szintén káros, még akkor is, ha ezeken a helyeken használt UVA fény valamivel kevésbé okoz bőrrákot. Egészen egyszerűen nincs “biztonságos barnulás”.
A nap nélkül barnító rázókeverékek nem igazándiból barnítják a bőrt, hanem színezik azt. Ezért biztonságos utat jelentenek a barnasághoz, anélkül, hogy veszélyes UV sugárzás kockázatának lennénk kitéve. Mivel nem növelik a melanin termelést, így a barnító rázókeverékek nem nyújtanak védelmet a napsugárzás ellen, ezért napfény hatásakor továbbra is fényvédőket kell alkalmazni. Az önbarnító keverékek eredményessége a bőrtípustól, a használt készítménytől, és az anyag bőrre történő felvitelének módjától függően változó lehet.
Tünetek: vörös bőrfoltok, hólyagok,
Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD