Általános jellemzők:
Porckorongsérven a gerinccsigolyák között elhelyezkedő porckorongok kiboltosulását értjük. A porckorong nyomhatja az érintett részen futó ideggyököket és magát a gerincvelőt is. Általában a nagyobb terhelésnek kitett területeken alakul ki, tehát főként az alsó háti (90%), ritkábban a felső vagy középső nyaki (6-7%) gerincszakaszon.
Tünetek:
Háti szakasz (lumbális) érintettség esetén derékfájás jelentkezik, ami kisugárzik az érintett oldali csípőbe, combba, esetleg a lábszárba, öregujjba. A fájdalom olyan mértéket ölthet, hogy a beteg kényszertartást vesz fel; az oldalán fekszik felhúzott lábakkal, az ülés gyakran nagy fájdalmakat okoz neki. A fájdalom mellett zsibbadás, érzészavar, bénulás, izomgyengeség is megjelenik, a beteg gyakran megbotlik, mert nem tudja a lábát megfelelő mértékben felemelni. Vizeletürítési és székelési panaszai is lehetnek.
A felső nyaki szakasz érintettsége esetén a beteg azt tapasztalja, hogy bizonyos mozdulatokra, fejtartásra tarkótáji fájdalom, szédülés, hányinger, fülzúgás jelentkezik. Az alsó nyaki szakasz érintettsége esetén pedig a vezető tünet a váll és a karok fájdalma, ujjba sugárzó zsibbadás, érzészavar és érzéskiesés.
Diagnózis:
A beteg panaszai alapján, fizikális vizsgálattal már nagy valószínűséggel felállítható a kórisme, azonban az esetleges térfoglaló folyamatok, fejlődési rendellenességek kizárása és a biztos diagnózis érdekében hagyományos gerincröntgen, CT és MRI felvételekre is szükség van.
Terápia:
Ha a betegnél gyöki kompresszió nincsen, és nem jelentkezik bénulás, illetve nincsenek széklet-,vizeletürítési és tartási panaszai, abban az esetben elegendő a nem szteroid típusú gyulladás gátlók és izomlazítók alkalmazása ágynyugalom mellett. Fontos a beteg minél hamarabbi mobilizálása. Tekintettel arra, hogy a szorongás kifejezetten csökkenti a fájdalom-küszöböt, nagyon súlyos fájdalmak esetén nyugtatók adása javasolt. Amennyiben a betegnek bénulásos, széklet-, vizelettartási panaszai vannak abban az esetben műtéti megoldás javasolt.