Magyar név – Dermatitis herpetiformis
Orvosi név – Dermatitis herpetiformis
BNO kód – L13,0
A dermatitisz herpetiformisz erősen viszkető, csoportos, apró hólyagokkal és csalánkiütésszerű duzzanattal járó autoimmun betegség.
Neve ellenére, a dermatitisz herpetiformisznak semmi köze a herpeszvírushoz. A betegekben a glutén (a búza, a rozs és az árpa fehérjéje) tartalmú élelmiszerek aktiválják valahogy az immunrendszert, mely a bőr bizonyos alkotórészei ellen fordul, kiütést és viszketést okozva ezzel. A dermatitisz herpetiformiszban szenvedő betegeknél cöliákia nevű bélbetegség is kialakulhat, melyet a glutén érzékenység okoz. Ezen embereknél más autoimmun betegségek előfordulása is gyakoribb, mint például a pajzsmirigy gyulladása, a szisztémás lupusz eritematózus, a szarkoidózis és a cukorbetegség. Ebben a betegségben szenvedőknél nagyon ritkán bélrendszeri limfóma is kialakulhat
Az apró hólyagok általában fokozatosan alakulnak ki, legtöbbször a könyökök, a térdek, a fartájék, a derék és a tarkó területén. Néha hólyagok tűnnek fel az arcon és a nyakon is. Ezek igen kínzó, viszkető, égő érzéssel járhatnak. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek – például az ibuprofen – a kiütéseket súlyosbítják.
Kórisme és kezelés
A diagnózis felállítása a bőrbiopsziás vizsgálaton alapszik, amely során az orvos jellegzetes típusú és mintázatú ellenanyagokat lát a szövettani mintában.
A hólyagok kezelés nélkül nem múlnak el. A dapszon nevű gyógyszer 1-2 napon belül majdnem mindig a tünetek enyhüléséhez vezet, de alkalmazásakor kötelező a vérkép rendszeres ellenőrzése. Ha a betegség a gyógyszerek hatására gyógyul és az egyén szigorú gluténmentes diétát tart (mely búza-, rozs- és árpamentes) legalább 6 hónapig, a gyógyszeres kezelést abba lehet hagyni. Vannak olyanok azonban, akinél a gyógyszereket soha sem lehet elhagyni. A legtöbb embernél, még kis mennyiségű ismételt glutén is a betegség fellángolását okozza. A gluténmentes diéta betartása megakadályozhatja a bélrendszeri limfóma kialakulását.
Tünetek: bőrkiütések, bőrviszketés, bőrjelenségek,
Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD