Általános jellemzők:
A B12 vitamin illetve a folsav hiány által okozott vérszegénység az esetek kevesebb, mint 10%-ban fordul elő. Hiányuk következtében a csontvelői vérképzés során a DNS szintézis károsodik, ami miatt a kevesebb sejtosztódás történik. Ennek következtében kevesebb vörösvértest keletkezik, viszont ezen sejtek mérete a normálisnál nagyobb lesz.
A B12-vitamin egy kobalt tartalmú vegyület, melyet élő mikroorganizmusok állítanak elő. Megtalálható a májban, tejtermékekben, halakban. Mivel zöldségekben, gyümölcsökben, gabonában nincsen, így szigorú vegetáriánus diétát folytatók körében gyakrabban alakul ki. A B12- vitamin fehérjéhez kötve jut a gyomorba, amiről a savas környezet hatására leválik, majd a gyomor fali sejtjei által termelt ún. intrinszik faktorhoz (IF) kötődik. Felszívódása a vékonybél alsó szakaszán történik. Minden olyan körülmény, ami az intrinszik faktor hiányához vezet (gyomor eltávolítás, anémia perniciosa), illetve gátolja a vitamin felszívódását (gyulladásos bélbetegségek, idült hasnyálmirigy gyulladás, lisztérzékenység) vérszegénységhez vezet. A napi szükséglet 2 mikrogramm, bár serdülőkorban, terhesség során vagy szoptatás alatt, tehát minden olyan állapotban, ahol fokozott a vitamin felhasználása, ennél többre van szükség. Egészséges máj közel két évre elegendő mennyiséget tárol, így felszívódási zavar esetén is csak igen lassan alakul ki vérszegénység.
A folsavat baktériumok állítják elő és elsősorban friss zöldségekben, gyümölcsökben található meg. A vékonybél elülső szakaszán szívódik fel. Felhasználása fokozódik terhesség során, ezért nagyon fontos náluk fokozottan odafigyelni a folsav adagolásra, ugyanis hiányában gyakrabban alakulnak ki a magzatban velőcső záródási rendellenességek, ami nyitott gerincet, illetve agykárosodást eredményezhet. A napi folsav szükséglet kb. 0,5 mg, egészséges májban három hónapra elegendő készlet raktározódik belőle.
Tünetek:
B12-vitamin és Folsav hiány esetén vérszegénység, emésztőrendszeri elváltozások, illetve idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek. Mivel viszonylag lassan fejlődik ki az anémia a szervezetnek van ideje alkalmazkodni hozzá, így nagyon súlyos vérszegénység (1-2 millió/mikroliter) esetén is csak elenyésző tüneteket okoz. Károsodik a csontvelőben a fehérvérsejt és a vérlemezke termelés is, ami visszatérő fertőzéseket, vérzéseket eredményez. Jellemző, hogy a beteg bőre sápadt, citromsárga árnyalatú. Nyálkahártya károsodás, nyelvégés, szájzug berepedés, gyomor nyálkahártya pusztulás is megjelenhet. B12-vitamin hiányban típusos az ún. funikuláris myelosis, ami gerincvelő károsodást okoz. Jellegzetes tünetei a karokon, lábakon szimmetrikusan megjelenő érzészavar, izomgyengeség és járászavar.
Diagnózis:
A diagnózist laborlelet, vérkenet és csontvelő vizsgálat erősíti meg.
Terápia:
B12-vitamin hiány esetén célszerű nagy dózisú intramuscularisan (izomba) beadott injekcióval kezdeni a terápiát, majd két naponta 6-8 alkalommal megismételni, aminek hatására a beteg állapota már pár napon belül jelentősen javul. A B12-vitamin mellé káliumot és vasat is kell adni, ami a fokozott vörösvértest képződés miatt szükséges. Idegrendszeri szövődmények esetén (funikuláris myelosis) magasabb dózis adandó. Folsavhiány esetén napi 5 mg-ot célszerű adni szájon át bevehető tabletta formájában.
Tünetek: vérszegénység, fertőzésekre való fogékonyság, vérzékenység, sápadt bőr, szájzug berepedés, érzészavar, izomgyengeség, járászavar, emésztőrendszeri elváltozások, fehérvérsejt károsodása a csontvelőben, nyálkahártya károsodás, nyelvégés, gerincvelő károsodás,
Forrás: Összeállította: Mihály Kinga, felhasznált irodalom: G. Herold: Belgyógyászat orvosoknak, medikusoknak, Lehoczky Dezső, Rák Kálmán: Klinikai hematológia