Pikkelysömör

Magyar név – Pikkelysömör
Orvosi név – Psoriasis
BNO kód – L40

A pikkelysömör (pszoriázis) krónikus, kiújulásra hajlamos betegség, mely az ép bőrtől jól körülírtan elhatárolódik, ezüstösen hámlik és egy vagy több kiemelkedő, vörös plakkos elváltozás alkotja.

A pszoriázisos plakkokat a bőr sejtjeinek kórosan felgyorsult osztódása okozza. Ennek oka ismeretlen, de feltehetőleg valamilyen immunológiai folyamat játszik szerepet benne. A betegség gyakran családon belül halmozódik. Elterjedt betegség, a fehérbőrű lakosság 2-4%-át érinti, a fekete bőrűeknél ritkább.

Panaszok, tünetek

Rendszerint 10-40 éves kor között kezdődik, de bármely életkorban előfordulhat.

általában egy vagy több apró plakk formájában jelenik meg először a fejbőrön, a könyökökön, a térdeken, a háton vagy a farpofákon. Bár az első plakkok pár hónap után maguktól visszafejlődhetnek, de meg is maradhatnak, ekkor összefolynak és nagyobb plakkokat formálnak. Előfordul, hogy valakin csak 1-2 apró plakk jelenik meg, míg másokon a test nagy felületét borítják be. A vaskos plakkok vagy a tenyereken, a talpakon, a nemi szervek hajlatainál elhelyezkedők gyakrabban viszketnek vagy fájnak, viszont sok esetben a beteg teljesen panaszmentes lehet. Ugyan az elváltozások nem okoznak kifejezetten rossz közérzetet, viszont nagyon szembetűnők, és a beteg számára gyakran zavaróak. A pikkelysömör komoly lelki megterhelést okoz. Sok, pikkelysömörben szenvedőnek a körmei deformáltak, megvastagodottak, szurkáltak.

Egész életen át fennálló betegség, ami néha elmúlik, majd ismét megjelenik a bőrön. Nyáron, amikor a bőr erős napsugárzásnak van kitéve, a tünetek gyakorta csökkennek. Van, akinél évek telnek el a bőrelváltozások megjelenései között. Néha egyértelmű ok nélkül, máskor pedig környezeti tényezők változásának eredményeképpen lobban fel. Bőrt irritáló tényezők, így kisebb sérülések, súlyos napégés szintén előhozhatják a betegséget. Előfordul, hogy fertőzés – például megfázás vagy torokfájás – után jelenik meg. A fellobbanások télen, illetve stresszes helyzetek után gyakoribbak. Számos gyógyszer -mint például maláriaellenes szerek, lítium, béta-blokkolók – szintén okozhatják a bőrelváltozások ismételt megjelenését.

A pikkelysömör néhány, ritka típusának súlyosabb következményei is lehetnek. A pikkelysömör okozta izületi gyulladás – artritisz pszoriátika – ízületi fájdalommal és duzzanattal jár. Eritroderma pszoriátikában a bőr testszerte vörössé és hámlóvá válik. Ez a pszoriázis forma nagyon súlyos elváltozás, mert az égéshez hasonlóan gátolja a bőr védő szerepét a sérülésekkel és fertőzésekkel szemben. Egy másik ritka forma, a gennyhólyagokkal járó pikkelysömör – pszoriázis pusztulóza – melyben kisebb-nagyobb gennyes hólyagok (pusztulák) alakulnak ki a tenyéren és a talpon. Ezek néha az egész testet elboríthatják.

Kezelés

Több gyógyszer létezik a pikkelysömör kezelésére. Legtöbbször gyógyszer kombinációt alkalmaznak, az egyén tüneteinek súlyossága és az elváltozások kiterjedésének mértékétől függően.

Leggyakrabban a helyi kezeléseket (melynek során gyógyszert visznek fel a bőrfelszínre) alkalmazzák. Majdhogynem minden betegnek jót tesznek a testápolók (puhító szerek). Felszíni kezelés közé tartoznak még a kortikoszteroidok, melyeket gyakran kombinálnak kalcipotriénnel (D-vitamin származék), szénnel vagy fenyőkátránnyal. Használatos még a tazarotén vagy ditranol. A nagyon vaskos plakkokat szalicilsavat tartalmazó kenőcsökkel lehet elvékonyítani, mely után ha gyógyszert alkalmaznak, annak hatásossága növekszik. Az eddig felsorolt gyógyszerek többsége irritálja a bőrt, így az orvosnak kell kiválasztania azt a készítményt, amely a leghatásosabb lehet a betegnél.

A fénykezelés (besugárzás ultraibolya fénnyel) szintén hozzájárulhat a pszoriátikus elváltozások több hónapig tartó feltisztulásához. Nagyobb bőrterület érintettsége esetén a fototerápiát nagyon gyakran különböző helyi kezelésekkel együtt alkalmazzák. Hagyományosan a fénykezelést pszoralennel (olyan gyógyszerrel, mely a bőrt érzékenyíti az ultraibolya sugárzással szemben) szokták együtt alkalmazni. Ezt hívják PUVA-nak (pszoralens és ultraibolya-A fény együttes alkalmazása). Az orvosok közül van olyan, aki már szűk-sávú ultraibolya-B (UVB) kezelést alkalmaz, amely ugyanolyan hatásos, mint az előzőek, csak megkíméli a beteget a pszoralen használatától és mellékhatásaitól (például az extrém mértékű napfény érzékenységtől).

A pikkelysömör súlyosabb formáiban, valamint az artritisz pszoriáticában szájon át szedhető gyógyszert használnak. Ezek közé tartozik a ciklosporin, a metotrexát és az acitretin. A ciklosporin immunrendszert gátló gyógyszer, mely magas vérnyomást és vesekárosodást okozhat. A metotrexát a bőrsejtek növekedésébe és szaporodásába avatkozik be. Olyankor alkalmazzák ezt, amikor más kezelésekre nem reagál a beteg. Májkárosodás, és az immunrendszer legyengülése lehet a mellékhatása. Az acitretin hasonló az akne kezelésében használt izotretinoinhoz, különösen a pszoriázis pusztulóza kezelésében hatásos, viszont gyakran emeli a vérzsír (lipid) szintet, és máj illetve csonteltéréseket hozhat létre. Veleszületett fejlődési rendellenességeket is okozhat, így a fogamzó képes nők nem szedhetik.

Tünetek: jól látható bőrelváltozások,

Forrás: MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük